Diákpenna

  • Haikuk
    Fáj…nincs mit tenni, elmúlt, el kell engedni, végleg feledni. A huzavonátrégen meguntam – inkábbviruljunk együtt. Csepegő eső – emléked hullámozva eszembe csorog. Hideg őszi kép is melegebb, ha közel vagy – ó, én Napom! Sosem gondoltam volna, de szélbe dobom neved. Fújja el!
  • Számok és személyek
    Úgy hangzom, akár a néma csönd az éjben, Ízem olyan, mint a meggynek a réten, Illatom a jázminé, nyílok a völgyben, Olyan vagyok, mint egy tánc az esőben.
  • Örökség
    A levegő nyirkos és fullasztó volt a pincében, amikor a család belépett az ajtón. A sötétben ijesztőnek hatott ugyan a helyiség, de amint felkapcsolták a villanyt, egyenesen otthonosnak tűnt. Ez azonban nem oldotta fel a feszültséget bent tartózkodók között. A család többi része fent várakozott, mivel az öreg a titkárnőjén […]
  • A kulcs és a zár
    Hajlékony rézkilincs teszi tenyerét a vörös ajtókeretre.Lépdel lassan befelé, ha az út nyílik neki.Bent várja a zár, félénken, szégyenlősen remegve.Kulcsát odaadta, mit most öt pár rézujjbegy hevít. Felkattan a puha szerkezet.Kapcsolódik a kilincs és a zár.A kulcs útja a zárba vezet.A kilincs mögött halkan ajtót tár. Dobogó ösvényen halad.Lépcsőzik a […]
  • A mi Közösünk rózsaszín fátyla
    Ó, a szerelem. Ez a megfoghatatlan, leírhatatlan, kiismerhetetlen érzés. Nem is érzés, sokkal inkább gondolat. Azt mondják szeretni kell, nem pedig szerelembe esni, mert ami esik az mindig törik. Én mégis szerelembe estem Veled. Széles mosollyal vállaltam a törés kockázatát, annak ellenére, hogy az elejétől kezdve számítani lehetett rá. Nem hallgattam másokra, hiába próbáltak óvni […]